Az van, hogy nálam be vannak csípődve a nagy asztalok. Nem bírom, ha egy asztal kicsi, pláne ha ez az asztal dolgozó funkcióval ellátott. Legalábbis, ha az enyémről van szó. Nekem olyan kell, amin szét lehet pakolni, elfér rajta minden egyszerre: tervek, rajzok, füzetek, papírok és skiccek, anyagminták, színminták, számítógép, mobil, naptár, csecse-becsék, a lányom által készített kis ajándékok, virág, lámpa, ceruzatartó, körömlakkok, kávéscsésze satöbbi. És ha eluralkodik a káosz, még akkor is van egy pici szabad hely letenni egy bármit. Ezek után fogadjunk, azt kérdezitek, mekkora az én íróasztalom? Mire tippeltek? Nos, elárulom: 2 méter 48 centi hosszú, 90 cm mély és faltól falig ér. Akkora, hogy rá sem fér egyben egy fényképre… Ha dobnék rá egy matracot még ágynak is jó lenne. 🙂 Merthogy saját készítésű ám! És olyan strapabíró, hogy csak na.

Elmesélem, hogyan készült. Szinte az első pillanattól egyértelmű volt számomra, hogy a rendelkezésre álló falfelület elé egy óriási asztalnak kell kerülnie. Azt is tudtam, hogy ekkora asztalt sehol nem fogok kapni, ezért kitaláltam, hogy saját kezűleg készítem el. Ehhez szereztem egy erős férfi szakember segítséget és elindultunk a fatelepre. Vettünk pár pallót az asztal lapjához. Masszív anyagra volt szükség, amelyik kibírja a nagy fesztávot, hogy ne hajoljon be középen az asztal. A pallókat méretre kellett vágni és legyalulni. Miután ezek megvoltak, már csak össze kellett illeszteni és csiszolni a helyszínen. A ház körüli maradék faanyagból készítettünk hozzá két tartóbakot, erre kerültek az alulról összefogatott pallók. Miután az egészet bepróbáltuk a helyére, jöhetett a festés. Két réteg fehér lazúr került a bakokra és a pallókra is, ez látni engedi a fa erezetét, de eltünteti a fa eredeti sárgás színét. Nézzük képekben:

Az alábbi képeken látszik, hogy az egész folyamat még tavaly nyáron történt, a frizurám is más volt. 🙂

A próba:

A festés:

A beállítás:

Ez pedig a végeredmény a berendezett szobával:

A másik, az asztallal szemközti oldal:

Az asztalomhoz egy iszonyú kényelmes Herman Miller Sayl gurulós széket választottam, az Európa Design-ban vettem. Elég hátfájós vagyok, ezért nekem nagyon fontos, hogy milyen székben töltök el hosszú órákat a gép előtt. A beugróba szintén saját kezűleg készült polcok kerültek ugyanazzal a lazúrral lekenve, mint az asztal. A polcok alatt alul látható egy láda, ami újrahasznosított faanyagból készült, valaha a régi házunk tetőszerkezete volt, ebben tartom többek között a maradék tapétákat. A polc előtt pedig az Ikea Hack lámpám immár sárga tilka zsinórral, erről bővebben ITT olvashattok. Most is itt ülök, itt készülnek a bejegyzések és a dizain enteriőrök tervei. 🙂

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Dizain Facebook táborához IDE KATTINTVA, hogy az elsők között értesülj az új bejegyzésekről és egyéb dizain hírekről!