Most, hogy már lassan három hete befejeztem a közreműködésemet a Falforgatók c. tv műsorban, újra van időm „levegőt venni” és törődni többek között a blogommal is. Kemény négy hónap van mögöttem, egy csomó tapasztalattal lettem gazdagabb, és nem feltétlenül csak jóval, de nem akarok panaszkodni. Egy biztos, aki egy ilyen produkcióban részt vesz, annak nem marad ideje semmi másra, de ezt úgy kell érteni, hogy nemcsak másik munkára nem, de a magánéletére és a családjára sem. Mert az egy dolog, hogy meg kell tervezni a lakásokat, de közben folyamatosan forgatásokra is kell járni különböző helyszínekre és közben persze az épülő lakásban is minél többet ott kell lenni úgy, hogy közben dupla sebességgel működik az időprés. De hát ilyen ez a popszakma, nem igaz?

A sorban a második lakásom egy másfél szobás, tizedik emeleti panel volt. A tulajdonosokról rögtön az elején kiderült, hogy nagyon szeretik New Yorkot, ezért manhatteni loftos hangulatot álmodtam meg nekik, ami elég vicces így leírva, hiszen egy nem túl nagy panellakásról beszélünk. De semmi nem lehetetlen, igazából csak a hangulat a lényeg, ezt pedig sikerült visszaadnom, úgy érzem. A feladat konkrétan az volt, hogy az 5 éves kislánynak kellett egy saját birodalmat kialakítani úgy, hogy közben elhelyezzük a szülők hálókuckóját is valahogy, mivel eddig a kisszobában aludtak mind a hárman, rosszabb esetben az apuka a kanapén töltötte az éjszakákat. Mivel a lakás mindössze másfél szobás, adta magát, hogy a félszoba lesz a kislányé, a szülők pedig kiköltöznek a nappaliba, amely ezáltal többfunkciós térré változik. Az első tervem az volt, hogy egy szekrényágyat teszünk be a nappaliba, amely nappal szekrénynek néz ki, éjjel viszont átváltozik egy hívogató puha ággyá. Az iszonyat rövid határidő miatt sajnos ez a lényeges és fontos elem nem valósulhatott meg, nem lett szekérnyágy. Lett helyette a szokásos megoldás, kihúzható kanapé a nappaliban. Sajnos bárhogy próbáltam megoldani a plusz egy szoba kialakítását, nem tudtam a beton falakkal úgy variálni, hogy a másfél szobásból 1+2 fél szobás lakást varázsoljak. Be kell látni, ha nem megy. Volt egy nagyon gyenge próbálkozás arra, hogy a félszobából leválasztunk egy hálófülkét, de én ezt nem javasoltam, mert akkor a gyerekszoba 6 nm-es maradt volna, ami nagyon kevés szerintem, ráadásul a hálókuckó meg egy ablaktalan sötét lyuk lett volna. Szóval ezt elvetettem. És akkor jöjjön a falforgatás része. Az alábbi rajzon látjátok pirossal, hogy a vizesblokkban melyik falakat bontottuk ki.

Mivel a konyha is elég picike, a viszonylag nagyméretű hűtő az előszobában volt, a közelekedési útvonalban. A falbontással és a fürdő-wc egybenyitásával lehetőség kínálkozott arra, hogy a hűtőt berakjuk a régi wc helyére, ezáltal belesimult a frontja a falba, megszűnt az akadály az előszobában. Az alábbi rajzon az áttervezett alaprajz látható. Az előszobába pedig egy bárpult került, ami reggelizésre is tökéletes.

És most jöjjenek a látványrajzaim, a manhatteni hangulat, bontott téglával, natúr beton födémmel, sötét dió padlóval, dió furnéros bútorokkal és szürkésbarnás fallal, amiket egy élénk pink kiegészítő szín dob fel.

A gyerekszobát ilyennek képzeltem:

Fotóim sajnos nincsenek a lakásról, olyan őrült tempóban készült az egész, hogy nem maradt idő nyugodtan fotózni, de megnézhetitek a műsort és abból kiderül, milyen lett. Ráadásul úgy alakult, hogy Szilárd nem tudott ott lenni az átadáson, ezért kicsit műsorvezető is lettem, mert én adtam át a lakást a tulajdonosoknak. Nagyon jó érzés volt látni, hogy mennyire örültek.

És most jöjjön pár werkfotó az építkezésről, itt épp a szemben lévő tetőn történteket figyeljük:

Egy meztelen ember tornázott a tetőn…

Itt kicsit besegítettem:

Itt pedig bontják a panelt miközben megbeszéljük a dolgokat:

A panel lakás teljes átalakulása három részben:

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Dizain Facebook táborához ide kattintva, hogy első kézből értesülj az új bejegyzésekről és dizain hírekről.