Egy új témát találtam ki Nektek, Kedves Olvasók. Időről időre kiválasztok majd egy design klasszikus bútort, és a bútor bemutatásán kívül azt is megmutatom, hogy milyen stílusú és hangulatú enteriőrökben mutat igazán jól, mire érdemes figyelni a lakberendezés során, ha egy ilyennel lenne dolgotok.

A mostani első választottam Jacobsen Tojás fotelje. Ez a fotel az egyike annak a három meghatározó erejű bútornak, amelyet Arne Jacobsen dán építész az ötvenes években alkotott. (A másik kettő a Hangya és a Hattyú szék, de ezekről majd máskor esik szó.) A Tojás fotel a koppenhágai SAS Royal Szálló belsőépítészeti terveinek részeként született meg. A fotel organikus formavilága eszményi ellenpólusa a tiszta vonalú építészeti környezetnek. A bemutatkozás után nagyon hamar széles körben elterjedt és igen közkedveltté vált, népszerűsége pedig mind a mai napig tart.

A koppenhágai SAS Hotel

A négy ponton kitámaszott, polírozott, öntött alumínium billenő- és forgószerkezeten nyugvó tojáshéj forma alapanyaga üvegszál erősítésű poliuretán, a kárpit habosított gumi, eredeti változatában valódi bőr bevonattal. Ez a technológia abban az időben nagyon korszerű és újító volt. A fotelt 1957-től mind a mai napig a Fritz Hansen gyártja. Az ebben a korszakban uralkodó Mid-Century Modern-nek nevezett stílusról már írtam egyszer itt a blogon, ide kattintva elolvashatjátok.

Jacobsen széke kifinomult szobrászi eleganciával rendelkezik, és jellegzetes formája első látásra megjegyezhetővé teszi. Bár formája absztrakt és modern arculatot képvisel, ugyanakkor maximális kényelmet nyújt. A modern építészek és belsőépítészek ezért szívesen rendezték be velük enteriőrjeiket anno. És a mai lakberendezők, enteriőrtervezők is szívesen használják ezt a design klasszikust. Sajnos az eredeti darab újonan elég súlyos összegbe kerül, de be lehet szerezni használtan is a netről vagy lehet kapni belőle replikát. Gyűjtöttem pár enteriőrfotót, amelyeken keresztül szeretném bemutatni, hogyan érdemes elhelyezni ezt az igen látványos bútordarabot a lakásban.

Ez egy gyönyörű Richard Powers enteriőr részlet. Ez a finoman visszafogott állatmintás szőr változat színeiben tökéletesen harmonizál, már-már bele is olvad a környezetébe, de formájával mégis kiemelkedik. Ez egy nagyon finom megfogalmazás.

Nem túl hihető, hogy ez egy lakás részlete, mivel túl színpadias a berendezés, viszont egy műhely vagy egy stúdió részlete simán lehet. Szépen és tudatosan megkomponált (olvasó)sarok, az előzőhöz hasonlóan bézs tónusban megkomponálva. Érdekes, hogy a modern klasszikus fotel mellé csupa vintage kiegészítő került.

Ezen a képen a semleges fehér háttérből szinte kiugrik a barna bőr fotel és a fa lábtartó. Jól látszik a tudatos színhasználat és, hogy az „összefirkált” képen kívül a szobában a Tojás fotel a hangsúlyos elem.

Egyértelmű, hogy min van a hagsúly, nem? Feltűnő színben, semleges háttér előtt egyből magára vonzza a tekintetet.

Zsúfolt enteriőrben is magára vonja a figyelmet formájával. De ennél a szobánál mégsem kapott főszerepet.

Nem annyira átgondolt ez a szoba, egyértelmű, hogy az összhatáson jelentősen javít a Tojás fotel. Tanulság, hogy egy dísztelenebb teret is feldobhatunk egyetlen design darabbal.

Nagyvonalú tér, kevés és tökéletesen kiválasztott bútorral, amely így is öltözteti a teret.

Na, ez egy igazi eklektikus enteriőr, van itt minden az antiktól a minimálig, nem is igazán érvényesül a Tojás fotel. Csak az tegye be egy ilyen enteriőrbe, aki nem tudja hová tenni a pénzét.

Ez a kép a kedvencem, a fekete-fehér koncepció tökéletes megvalósítása. Jól kiválasztott bútorok a kellő helyen, a kevesebb több elvét követve.

Semmi különös pihenőszoba feltehetően egy nyaralóban. Nekem kicsit esetleges a berendezés és annak elhelyezése. A Tojás fotel kicsit segít az összképen, de az egész valahogy mégsem jó.

Kellemes sarok így háttal a kandallónak és a kilátásnak, tudjuk ezt be a fotósnak. Egyébként szép a színhasználat, jól mutat a tejeskávé fotel a sötétszürke kőfal előtt.

Finoman ötvenesévekbeli hangulat, ahol a kanapé és a a fotel egyforma színű huzatot kapott, eltérő formájukkal viszont jó ellenpontjai egymásnak.

Van valami finoman édes bája ennek a könyvtárszobának. A két fotel mintha mosolyogva beszélgetne egymással. Szépen hátteret nyújt hozzá a fekete kandallófal.

Kíváló példája annak, hogy ha semmi más eszközünk nincs, csak egy design fotelünk, az is elég. 🙂

Közepes káosz, amelyből csak erőteljes színnel lehet kitűnni. Mást inkább nem mondok.

Érdekes eklektika, szerencsére a Tojás fotel elvonja a figyelemet még így is, hogy minden pasztellre hangolt.

És végül egy agresszív változat, nem elég, hogy design klasszikus, de még az arcunkba is vágja.

Fotók: innen