Hát ez be..rás – így kiáltottam fel, amikor először megláttam ezeket a képeket erről a franciaországi templomról és annak belső dizájnjáról. Ritkaság ennyire érzékenyen és finoman hozzányúlni ehhez a témához. És az is ritkaság, hogy egyáltalán bevállalták, megengedték a románkori templom átalakítását és megújítását.

A tervező, Mathieu Lehanneur képzeletében a fehér márvány áramlása jelent meg vízióként és ezt formába is öntötte a St. Hilaire templomban. Gyönyörűen hullámzik az amúgy rideg márvány, megkapó ez az organikus kiegészítése a románkori formáknak. És nagyon ide illik. Ahogy a rétegek egymáshoz simulnak az az érzésem támad, mintha nem is kő lenne, hanem valami sokkal puhább anyag. Igaz, egyszer láttam egy hasonló ötletre épülő kanapét, amelyben a rétegek vastag filcből voltak egymásra rakva, talán ezért ugrik be a puhaság. Az oltár és a szószék a templom eredeti színéhez közeli színű alabástromból készült. Letisztult és egyszerű, minden sallangtól mentes, egyszóval szép. Nekem legalábbis szép. Az eredmény: a vizuális hatás nagyot üt, mivel felhívja a figyelmet a román geometria tökéletességére és megmutatja, hogy a káosz is egyféle rendszer. Ráadásul a kettő milyen jól megfér egymással. Én lehidaltam az egésztől. Hát Ti?

Via