Ma ez a dán tetőtéri lakás tetszik nekem. Pedig igazából nem is szeretem a tetőtereket, igaz ez abból gyökerezik, hogy sokkal bonyolultabb egy tetőtérben lakberendezni, tervezni, bútorokat elhelyezni és egyáltalán. Nem is vágyom arra, hogy tetőtérben éljek, bár nyilván lenne az a volumen, ahol nem zavarnának a ferde falak. Ez a lakás is elég nagyvonalú és szellősen berendezett, sok fehérrel, itt-ott egy kis feketével. A skandináv design amúgy is közel áll a szívemhez. Nem túl sok, nem túl kevés, semmi extra, csak egy élhető és szerethető tér. Természetesen Richard Powers tolmácsolásában.
Valamilyen megmagyarázhatatlan módon vonzódom a különböző feliratokhoz, írásos üzenetekhez az enteriőrökben. Legyen az a falra festve vagy háromdimenziós betűkből kirakva a polcon, de lehet akár egy önmagában álló műalkotás is. Szeretem a betűket, na. Sokféle formában.
Épp ezért is tetszik ez a betűkészlet asztal, eredeti nevén: Fontable. Alessandro Canepa & Andrea Paulicelli dizájnerek nevéhez fűződik ez a sokatmondó kiegészítő. A kollekcióban minden betű megtalálható A-tól Z-ig és a számok is 0-tól 9-ig. Anyaguk festett és lakkozott acél lap, amelyet három színben lehet választani: piros, fehér és fekete. A láb anodizált alumínium. Mivel az asztalkák magassága állítható, így tetszőleges fedésbe lehet a betűket összeállítani, és egyéni ízlés szerint variálható a végtelenségig. Lakásokban kevésbé tudom elképzelni, de irodákban, közintézményekben vagy szórakozóhelyeken annál inkább. Milyen romantikus lehet, ha a fiú egy piros LOVE összeállítású asztalnál vár a lányra… vagy épp fordítva: VÉGE.
Egy új témát találtam ki Nektek, Kedves Olvasók. Időről időre kiválasztok majd egy design klasszikus bútort, és a bútor bemutatásán kívül azt is megmutatom, hogy milyen stílusú és hangulatú enteriőrökben mutat igazán jól, mire érdemes figyelni a lakberendezés során, ha egy ilyennel lenne dolgotok.
A mostani első választottam Jacobsen Tojás fotelje. Ez a fotel az egyike annak a három meghatározó erejű bútornak, amelyet Arne Jacobsen dán építész az ötvenes években alkotott. (A másik kettő a Hangya és a Hattyú szék, de ezekről majd máskor esik szó.) A Tojás fotel a koppenhágai SAS Royal Szálló belsőépítészeti terveinek részeként született meg. A fotel organikus formavilága eszményi ellenpólusa a tiszta vonalú építészeti környezetnek. A bemutatkozás után nagyon hamar széles körben elterjedt és igen közkedveltté vált, népszerűsége pedig mind a mai napig tart.
A múlt hétvégén a dekooderes brigáddal megvalósítottuk egy régóta dédelgetett álmunkat, és közösen elültettük a jövőbe vetett remény szimbólumát, azaz egy csodaszép fát. A galagonya típusú facsemeténket a XIII. kerületi Gyermek téren ástuk bele a földbe, illetve csak a többiek ásták, mivel nekem papírom volt arról, hogy nem áshatok. De ott voltam (ez is nagy szó, mert előző este nem sok esélyét láttam), szóval szerencsére ott voltam, fotóztam és locsoltam is! A faültetés után pedig leheveredtünk a fűbe és piknikeztünk a jelen lévő családtagokkal együtt. A komplett, minden részletre kiterjedő dekooderes beszámolót elolvashatjátok ide kattintva. A több száz fotóból, amit készítettünk összeállt egy filmecske, íme:
