Remélem, Ti is érdekesnek és izgalmasnak találjátok ezt a brazil „pöti” villát, amely kívülről pár egymásra rakott dobozra emlékeztet. Engem lenyűgözött. Lássuk, mivel.

Tetszik a formája kívülről, de ez nálam alap, enélkül nem is juthatott volna be ide. Imádom az egymásra rakott építőkockaszerű szinteket, annyira nagyvonalú és tökéletes. Tetszik az anyaghasználat, a brazil teak fával burkolt emelet súlyosan nehezedik az alatta fekvő fehérre festett beton dobozra, de mégsem nyomasztó. De rendben van ám belűlről is. Gyönyörű, lenyűgöző terek, könnyed vonalú bútorok és finom humorral elhelyezett kiegészítők. A nappali és a medencés kert között lévő dupla magasságú teraszajtóknak köszönhetően a kint és a bent fogalma elmosódik, ugyanakkor lenyűgöző látvány fogadja a medence felől érkezőket. A nappali falára az 1981-es Galaga static arcade játék került falimatricás kivitelben, ez mindenkit megmosolyogtat és azonnal nosztalgikus érzéseket kelt. A dupla belmagasságú nappali középpontjában áll a világoskék puff, melynek mérete – kapaszkodjatok meg! – 4 négyzetméter. Hyanyagul lerakva megtalálható pár design ikon is, többek között George Nelson Platform padja, Gerrit T. Rietveld Zigzag széke és Marcel Brauer Wassily széke, meg amit még nem látunk. A konyhát is integrálták az egyterű környezetbe, az antracit beépített bútorokat egy nagyonsárga térbeállított pult koronázza meg. Kellemes, hogy az egésznek nincs olyan kinézete, mint egy hagyományos konyhának, inkább hasonlít egy bárra. A nagyméretű étkezősztalt Hans J. wegner Y székeivel rakták körbe, biztos nagy bulikat szoktak tartani, hogy ennyi szék kell, de az is lehet, hogy népes a brazil tulajdonos házaspár családja.

Ez a 410 négyzetméteres ház a Studio Guilherme Torres nevéhez fűződik és Londrina város legmagasabb pontján áll. Erről ennyit. 🙂