A kapszulagardrób projekt
2019. 03. 17. | zaiviki | életmódMost, hogy itt a tavasz, legtöbbször tanaácstalanul állok a szekrényem előtt, hogy mit vegyek fel. Természetesen nincs egy rongyom sem és ami van, azokat is tökre unom. 🙂 Elhatároztam, hogy leszámolok ezzel a frusztráló érzéssel és minimalista kapszulagardróbot létesítek, amelyben minden ruhadarab passzol majd mindennel, így megkönnyítem a saját dolgomat, mert nem kell a „már megint mit vegyek fel” kérdésen gondolkodnom hosszasan, vagy ami még rosszabb hatszor átöltöznöm, mert semmi nem tetszik igazán.
Az utóbbi pár évben költözködtem párszor, ezért azt gondoltam, a selejtezéssel baromi jól állok. Minden alkalommal szelektáltam, sokmindent kidobtam vagy elajándékoztam, nem csak a ruhákat. Amikor most odaálltam a szekrényem elé, hogy elkezdjem a szelektálást, azt hittem alig fogok felesleges dolgot találni. Egy vezérelvem volt: amit az utóbbi egy-két évben egyszer sem vettem fel vagy valamiért nem szeretek, azt az ágyra dobtam. Amit szeretek és hordok, az maradt a szekrényben. Sokmindent felpróbáltam menet közben, hogy meg tudjam hozni a döntésemet. A fenti képen látható ruhákat és két cipőt sikerült első körben kirendeznem, ezeket évek óta fel sem vettem. Pár nappal az első szelektálás után tartottam egy második kört, mert éreztem, hogy eléggé lágyszívű és megengedő voltam. Nagyjából összejött mégegyszer ennyi felesleges holmi, cipőkkel kiegészítve, ekkor már totál ledöbbentem. Összesen hat tényleg nagy papírzsáknyi ruhát és cipőt szedtem össze, ami teljesen feleslegesen állt eddig a szekrényben. Az elajándékozandó ruhákat aszerint raktam össze, hogy kinek szeretném odaadni.
Több nézet is kering a neten a kapszulagardrób kialakításáról, az egyik legnépszerűbb a Project 333, amely szerint 33 ruhadarabunk lehet egy szezonban kiegészítőkkel együtt, tehát 3 hónapig ezt a harminchármat lehet csak hordani. Én nem ezt szeretném követni, hanem a saját módszeremet és Dizain kapszulámat szeretném megalkotni. Nézzük, hogyan csináltam!
- Eltávolítottam minden feleselges ruhadarabot, cipőt és kiegészítőt (kendőt, sálat, kesztyűt, sapkát). A felesleges holmikat elajándékozom.
- Meghatároztam a színeket, amelyekből fel fogom építeni a ruhatáramat. Olyan színeket választottam, amelyekben jól érzem magam, ezt egyébként már a selejtezésnél is szem előtt tartottam.
- A kapszulám összesen 35-40 darabból áll. Ebbe beletartoznak a nadrágok, szoknyák, felsőrészek, kabátok, táskák és a cipők is. Én az ékszereket nem számolom bele, az nekem már túl szigorú lenne. Az elegáns, alkalmi ruháim sincsenek benne, hiszen azokat nem hordom minden nap.
- A kapszulámat alkotó ruhákból összeállítottam kreatív szetteket, ezeket felírtam a telefonomba (fanatikusabbak le is fotózhatják), hogy később emlékezzek rájuk. Így reggelente csak át kell futnom a listát és máris nem kérdés többé a „mit vegyek fel”.
A kapszulagardrób mögött is a kevesebb több filozófia érvényesül. A tudatosan összeállított ruhatárral időt spórolhatok, mert nem kell reggelente azon pörögnöm, hogy a sok különböző egymáshoz nem illő ruhadarabból kihozzak valami elfogadhatót, sőt mi több, menőt. A kevesebb ruhával hatékonyabban tudok működni, mert a kevesebből mindig könnyebb választani. Mindig is jobban szerettem a minőségi és időtálló ruhákat a fast fashion darabokkal szemben, tehát az alapokkal azt hiszem rendben leszek. Ezek alapján az én tavaszi kapszulám ilyen lett: korallpiros, fehér és a kékek különböző árnyalatai:
A ruhavásárlást már tudatosan intézem azóta, hogy két éve színtanácsadáson jártam Ragány Angélánál, erről itt olvashattok. Megvannak például a kedvenc színeim, csak ezeket keresem a boltokban, a többi színnel nem is foglalkozom a boltokban. Leszámoltam a feketével a hétköznapokban, csak akkor húzok feketét, ha nagyon elegáns és ünnepi akarok lenni (mint a Glamour Gálán). A fekete amúgy az én színem lenne, de 40 felett vigyázni kell vele. És itt rögtön belefutottam egy nehéz kérdésbe. Sok-sok éven keresztül csak feketében jártam, ezért még mindig sok fekete ruhám van. Ezek között vannak elég jó és márkás darabok is, amelyektől nem tudok megválni. Alulra bármikor mehet a fekete, ezért a fekete és sötétszürke farmerjaim megmenekültek és felmentést adtam pár nagyon szép fekete ruhának, zakónak és kabátnak is. Az öltözködési színpalettámon tehát a narancsos piros, a fehér, a bézs és a kékek különböző árnyalatai mellett maradt pár fekete ruha is, ezért összeállítottam egy másik kapszulát, amelyben a kék darabokat lecseréltem a feketékre. Így létrejött egy másik fél kapszula is, mert az előzőből a fehérek és a pirosak maradtak, hiszen ezek a színek a feketével is jól kombinálhatóak. Feketés irányba egyébként akkor szoktam elmenni, amikor elegánsabban szeretnék megjelenni, tehát az elsődleges kapszulám biztosan a kékes lesz.
Itt tartok most. Szelektáltam a ruháimat és a cipőimet, megalkottam a másfél kapszulámat, de még nem tudtam tesztelni hogyan működik, mert hosszú hétvége lévén itthoni ruhában vagyok másfél napja. Ja, azt elfelejtettem, hogy az edzős cuccok meg az otthoni lezser cuccok nem részei a kapszulának, azokat teljesen külön kell kezelni. De a szelektálás azokra is ráfér időről-időre. Hogy hogyan válik be a valóságban a kapszulám, erről majd később fogok írni, mondjuk egy hónap múlva megírom az első tapasztalataimat. De az biztos, hogy már most borzasztóan felszabadító érzés, hogy megszabadultam a felesleges holmiktól, rend és átláthatóság van a szekrényemben, és tudom, hogy akiknek odaadom a nem hordott ruháimat, nagyon fognak örülni majd.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess az Instagramon és a Facebookon is!