Ahová fel lehet menni, oda fel is kell. Hogy néha másképp lássunk dolgokat. Így történt ez velem is áprilisban, Milánóban, a kultúra és művészet fellegvárában. Olaszország második legnagyobb városában jártunk az iSaloni nemzetközi bútorkiállításon. Három napja jártuk már a kiállítási pavilonokat, amikor tele lett a fejem a bútorokkal és a lámpákkal. Otthagytuk hát a fierát és bevettük magunkat Milánó belvárosába, ahol egyből elragadott a nyüzsgés. Mivel túl sok látnivaló nincs Milánóban, azt a párat bejártuk fél nap alatt. A milánói dóm tetején kószálva készült a fenti fénykép. Örvendjetek.
Már megint ott tartok, hogy éljen a design és éljen minden designer, aki megörvendezteti a mindennapokat. Itt egy újabb imádnivaló apró, de mégis nagy ötlet. Kockacukor új formában: zsalukő cukor. Hát nem cuki?
Mókás lenne építkezésbe belefáradt barátaink elé kitenni az asztalra az ebéd utáni kávé mellé. Esetleg tudatos ráhangolódásként bevetni a reggeli kávé vagy tea kortyolgatása közben. Miközben ébredezünk gyorsan felépíthetünk egy kisebb házikót az asztalon a maradékból. Csak nehogy a gyerek beleöntse a kakaóját a lyukakba “itt a beton” felkiáltással.
November Barcelonában. A katalón fővárosban töltött pár nap alatt végigjártuk a látnivalókat, többek között Mies van der Rohe 1929-es világkiállításra készített pavilonját, amelyet annak idején a német kormány megbízásából tervezett. A pavilonba belépve megdöbbentő a Miesre oly jellemző építészeti hitvallás tapintható jelenléte, amely az egységes, összefüggő tér gondolatát hirdeti. A képeken is jól látszik, hogy munkáira az átláthatóság, az egyszerű szerkezeti elemek és a modern építőanyagok használata jellemző. A 20. századi építészet modern templomaként tisztelt épületről készített fotóimat most megosztom Veletek, gyönyörködjetek. 🙂
A pavilon 53,6 x 17 m-es és mészkő talapzaton áll.
A részben fedett, részben nyitott terek nagyvonalúan szellősek és gyönyörűen megkomponáltak.
A berendezés egyszerű: egy medence, egy aktszobor és néhány Mies tervezte szék áll a térben. A krómozott csővázas szerkezetű Barcelona-szék azóta a huszadik századi bútortervezés klasszikus darabjává vált, és még mindig gyártják.
A szerkezet krómozott acéloszlopokból készült. A falakat mézszínű onyx, zöld márvány és mészkő borítja.
Lenyűgöző ez a minimalizmus. Figyelem: időben a két világháború között vagyunk!
Kint egy másik, nagyobb medence árasztja a nyugalmat.
Tegnap rendet raktam a számítógépemen, néha ugyanis mus és ahogy pakolgattam a különböző könyvtárakba a megvalósult és a meg nem valósult munkáimat, rájöttem, hogy szeretném megosztani Veletek az utóbbi időkben általam készített logókat.
Elsőként a dizain logót láthatjátok, ezt ehhez a bloghoz készítettem. Könnyű feladat volt, egész jól kijöttem a megrendelővel. 🙂
Ez egy családi érdekeltségű kreatív stúdió logója. A nevük elég beszédes. A koncepcióm itt az volt, hogy a Nap a lehető legegyszerűbben jelenjen meg, mivel ebben az esetben ezt a szimbólumot kihagyni természetesen nem lehetett. Ráadásul a színeken sem kellett túl sokat gondolkodnom…
Ez az Elektronikus Számlakibocsátók Egyesületének (ESZE) készített ikszedik logóm. Sajnos nem ezt fogadták el, pedig szerintem mind közül ez lett a legjobb…
Ez itt egy autófényező műhely elfogadott logója. A cég neve nem túl fantáziadús, és mivel valamiből ki kellett indulni, hát ebből indultam ki, ezért ennél a logónál mindenképpen egy stilizált autót szerettem volna használni. Most mondhatjátok, hogy nem elég színes, pedig színekről és festésről van szó. Igen. De a csiricsárét nem szeretem.
Végül, de nem utolsósorban a Kubus Design logója. Ezt a feladatot azért szerettem, mert komplex volt. A belsőépítészeti tervezésen túl az egész üzlet arculatát is én terveztem meg, beleértve a logót, a névjegykártyákat, a szórólapokat, az árcédulákat, a nyitva tartás táblát, a hirdetéseket stb. Még a webdesign is az én ötleteimen alapul. Ez egy igazán klassz kihívás volt. Szeretnék még sok ilyet.
