Ma ez a dán tetőtéri lakás tetszik nekem. Pedig igazából nem is szeretem a tetőtereket, igaz ez abból gyökerezik, hogy sokkal bonyolultabb egy tetőtérben lakberendezni, tervezni, bútorokat elhelyezni és egyáltalán. Nem is vágyom arra, hogy tetőtérben éljek, bár nyilván lenne az a volumen, ahol nem zavarnának a ferde falak. Ez a lakás is elég nagyvonalú és szellősen berendezett, sok fehérrel, itt-ott egy kis feketével. A skandináv design amúgy is közel áll a szívemhez. Nem túl sok, nem túl kevés, semmi extra, csak egy élhető és szerethető tér. Természetesen Richard Powers tolmácsolásában.
Valamilyen megmagyarázhatatlan módon vonzódom a különböző feliratokhoz, írásos üzenetekhez az enteriőrökben. Legyen az a falra festve vagy háromdimenziós betűkből kirakva a polcon, de lehet akár egy önmagában álló műalkotás is. Szeretem a betűket, na. Sokféle formában.
Épp ezért is tetszik ez a betűkészlet asztal, eredeti nevén: Fontable. Alessandro Canepa & Andrea Paulicelli dizájnerek nevéhez fűződik ez a sokatmondó kiegészítő. A kollekcióban minden betű megtalálható A-tól Z-ig és a számok is 0-tól 9-ig. Anyaguk festett és lakkozott acél lap, amelyet három színben lehet választani: piros, fehér és fekete. A láb anodizált alumínium. Mivel az asztalkák magassága állítható, így tetszőleges fedésbe lehet a betűket összeállítani, és egyéni ízlés szerint variálható a végtelenségig. Lakásokban kevésbé tudom elképzelni, de irodákban, közintézményekben vagy szórakozóhelyeken annál inkább. Milyen romantikus lehet, ha a fiú egy piros LOVE összeállítású asztalnál vár a lányra… vagy épp fordítva: VÉGE.
Úgy megörültem, amikor rátaláltam erre a pugliai villára a neten, mert tavaly nyáron mi is jártunk ezen a vidéken Dél-Olaszországban és nagyon elbűvölt ez a táj. Pugliának ezen a részén különleges épületeket lehet találni, trullónak hívják őket, meg is énekeltem ezt akkor a blogon,ITT olvashatjátok. Szóval, a trullók tradicionális kőből készült épületek kúpos tetővel. Elég sok van belőlük arrafelé, láttunk teljesen romosat és elhagyatottat, de vannak nagyon szépen felújított és karbantartott trullók is, a mi ottani szállásunk is egy ilyen volt. Lakberendezőként mindig nagyon érdekel, vajon milyen lehet az adott tájon élő emberek otthona. Mániákusan lesegetek befelé az ablakokon, amerre csak járok. Most pedig „be is mehetek”. Hát nézzük meg!
Egy romos trullót vett meg a koppenhágai tulajdonos házaspár és hozzépítették újjonan a fő épületet, így összesen 300 négyzetméteres lett a rezidenciájuk. Állítólag olyan helyet kerestek maguknak, amely távol van a mindennapos stressztől, de elég közel ahhoz, hogy bármikor odautazhassanak. Ők a nyugalmat és a pihenést találták meg itt, Pugliában, persze ez nem nehéz, tavaly én is megtaláltam. 🙂
A berendezés fekete-fehér, a helyi kő sárgás-barnás pasztell színe jó hátter ehhez. A stílus leginkább modern klasszikus, ezt példázzák az Eames székek is. Tetszik, hogy az autentikus falak közé be merték ezt vállalni. Szép és egységes lett az összkép, én is elfogadnám nyaralónak. Főleg, hogy az ablakon kinézve olajfákat látok…
Vidéki rusztikus hangulat és ultra-modern stílus egyszerre. Röviden ez jellemzi ezt a svéd házikót, amely egy évek óta üresen álló, elhagyatott tanya volt, mielőtt az új tulajdonosok nekiláttak a totális átalakításnak és felújításnak.
Öntött beton került a padlóra, ennek ridegségét sok újrahasznosított fával ellensúlyozták. A falakat fehérre festették, még az emeleten, a tetőtérben a fa falburkolatot is, ahol így sikerült a ferde tetősík ellenére tágasságérzetet kelteni. A fehér ölelésében nagyon jól néznek ki a natúr színek, mint a drappos konyhabútor, a sötétszürke székek és a fa természetes árnyalatai. Imádom például az étkezőasztal felett logó négy tök különböző lámpát, és a kandalló nemes egyszerűségét az előtte álló egyedi gurulós farönk asztalkával együtt. Persze a kétbeállásos zuhanyzó sem kutya.
A tulajdonosok a lakberendezésről csak annyit mondtak, hogy ők hagyták, hogy a ház „elárulja” nekik, milyen szeretne lenni, ezért is lettek a falak és a padló semleges színűek és hangsúlytalanok. Úgy gondolták, hogy ez megfelelő alap lesz bármilyen színű és stílusú berendezéshez. Érdekes, hogy nincs például egy darab szőnyeg sem a házban, amely első hallásra furcsa lehet, de ha végignézzük a képeket, egyáltalán nem is hiányzik.
Egy lakberendező mindig örül, ha ilyen enteriőrt lát. Remélem, Nektek is tetszik.
