Hogyan lehet a föld alatt luxusvillát építeni, avagy egy szuterénbarlang csillogása a Wallpaper döntőjében. Hogy miről beszélek?
A Wallpaper magazin mostani számában tette közzé a Wallpaper Design Awards 2011 döntőseinek listáját 11 kategóriában. Mindegyik kategóriában a zsűri által legjobbnak vélt öt munka szerepel, ezek között találtam a Legjobb magánház kategóriában a Villa Valst, ezt a földbevájt luxuslakást a svájci Alpokban. Mindegyik kategóriában vannak érdekesek, úgyhogy az elkövetkezendő napokban még mutatok párat, csak figyeljetek!
A svájci Vals nevű hegyi faluban, 1250 m magasan található villa ugyan magántulajdon, de bárki által kibérelhető, ebben a tekintetben meg inkább kereskedelmi, de ebbe most ne menjünk bele. A házat két holland építész, Bjarne Mastenbroek és Christian Müller tervezte. 160 nm alapterületen 4 hálószoba, nappali, fürdőszobák és egy korszerű konyha található, a 60 nm-es teraszról pedig szép kilátás nyílik a környező zöldellő vagy épp havas rétekre és a szemközti hegycsúcsokra. Összesen 10 embernek biztosít egyidejűleg elegendő szállást, ahol a csodálatos környezeten kívűl közelről megtapasztalhatjuk a holland design és a svájci minőség találkozását, feltéve, hogy össze tudunk szedni 10 fizetőképes barátot. A villa főszezonban 3450 euró/hét áron bérelhető.
A belső térben nagyrészt meghagyták a nyers beton falakat, amelyen a fa használata és a textilek tompítanak egy kicsit. Az enteriőrökben többek között olyan neves designerek munkái találhatók, mint Hella Jongerius, Marcel Wanders, a Studio JVM és Aldo Bakker. A bútorokat a Moooi és a Vitra kollekcióiból válogatták össze.
A házat természetesen úgy tervezték, hogy energiafelhasználása minimális legyen, ugyanis a közeli folyóba egy turbinát telepítettek, amely a víz erejét felhasználva állít elő energiát és ez fedezi a ház energiaszükségletét.
Svédorszégban, egy mindössze hatszáz fős település, Harads mellett építették fel (szó szerint „fel”) a Treehotel névre keresztelt minden szempontból különleges és kicsit szürreális szállodát. Ha itt foglaltok szobát, igazán eredeti design élményben lehet részetek. Érintetlen természeti környezetben, különleges építményekben pihenhettek, egy gyönyörű fenyőerdő kellős közepén. A nyár végén megnyílt szálloda mindössze hat apartmanból áll és egyszerre csupán húsz fő fogadására alkalmas. A legmenőbb kortárs svéd építészek fejéből kipattant koncepció szerint a kis házak nem a földön, a fák között, hanem a levegőben, a hatalmas fák ölelésében „lebegnek”. Az építmények természetesen kinézetükben nem egyformák, de abban igen, hogy mindegyik zavartalan pihenést és felejthetetlen kikapcsolódást ígér.
A Mirror Cube egy 4x4x4 m-es kocka, amely láthatatlanul simul a tájba.
A Mirror Cube alaprajza.
A Birds Nest vendégei szó szerint úgy érezhetik magukat, mintha egy madárfészekben pihennének. A fészekbe vezető lécspőt fel lehet húzni, tehát felesleges kirakni a „Ne zavarj!” táblát.
A meredek lejtő felett „lebegő” Cabin hatalmas ablakaiból az alatta csordogáló Lule folyóban gyönyörködhetünk. Tériszonnyal ne ebbe foglaljatok.
A Blue Cone kissé „skizo” elnevezésű apartman leginkább egy Lego építményre hasonlít.
Az Ufo mi más lehetne, mint földönkívüli élmény.
És végül egy téli kép a környezetről.
Forrás: treehotel
Ez a 260 nm-es, meredek lejtőre épített lyoni ház a francia Aum Architect nevéhez fűződik. A ház két szintes, alapformája egy 23×7 m hosszú téglatest. Három meghatározó anyaga a beton, az acél és az üveg. Beton lett a padlóburkolat, acélból készültek a pillérek és az ablakkeretek és kezeletlen egzotikus iroko fából valósult meg a kültéri árnyákoló függöny, amelytől az egész ház különlegessé válik, és amelyről a Keksz ház nevet kapta a projekt. Ugyanis így nevezte el az épületet az első francia magazin, amely publikálta a házról készült fotókat. Ez a kültéri, apró kekszekre emlékeztető árnyékoló több, mint 200 óráig készült, de megérte, hiszen egyedi megjelenést kölcsönöz a háznak és természetesen a reggeli napsütés hatását is csökkenti. Ja, és különleges fény-árnyék mintát fest a falra, a padlóra és mindenre. Már csak azt szeretném tudni, meddig marad a fa ilyen szép…
Azért ez a kandalló nem gyenge…
Fotók: innen
