Elárulom végre az utóbbi hetek hallgatásának okát, bár nem nagyon reklamáltatok. Egy fontos projekten dolgozom, amely elég sok – sőt minden – időmet elveszi. Egy családi házról van szó Budapest vonzáskörzetében, amelynek olasz-magyar tulajdonosai gyakorlatilag szabad kezet adtak nekem. Ilyen még soha nem történt velem, óriási kihívás, óriási felelősség és rengeteg munka, de nagyon élvezem. Napokig dolgoztam például azon, hogy minden villanykapcsoló és dugaszolóaljzat a megfelelő helyre kerüljön. Ne essen a dugalj a kanapé vagy a könyvespolc mögé, hová hányas keret kell, melyik lámpát honnan fogják kapcsolni és még sorolhatnám. És mindenzt már akkor tudnom kell, amikor még csak a vakolatlan téglafalak állnak, bútorról még szó sincs, minden csak papíron van, vagy még ott sem, csak a fejemben létezik. Szóval nem egyszerű a lakberendező élete, na. És hogy kiderüljön, hogyan kerül ide ez a csupafehér kollázs, olvass tovább!