Gondolkodj, miközben exponálsz

2010. 10. 25. | | életmód

Gondolkodj, miközben exponálsz – foglalta össze fotográfiai hitvallását Martin Munkácsi 1935-ben a Harper’s Bazaar divatmagazin számára. És tényleg ezek a szavak jellemzik leginkább munkamódszerét. Felvételei fesztelenek, dinamikusak és általában életörömöt, vidámságot sugároznak. Nem csoda hát, hogy ugyanezt a címet kapta az életművét bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban.

A kiállítást a Ludwig Múzeum Családi Délelőtt programjának keretén belül látogattuk meg. Amíg a lányok a kiállításhoz kapcsolódó kézműves foglalkozáson alkottak, addig mi, felnőttek tárlatvezetésen vettünk részt. Nagyon izgalmas volt végignézni a képeket úgy, hogy közben rengeteg háttérinformációval lettünk gazdagabbak. Egyébként ingyenes tárlatvezetés magyar nyelven minden este 18 órakor van, de különleges tárlatvezetésen is részt lehet venni, ahol művészek kalauzolnak végig a termeken, ezekről bővebben itt olvashattok.

Munkácsi jelentősége Robert Capáéhoz mérhető, Capa a haditudósításaival, Munkácsi a riport-, sport- és divatfotóival járult hozzá a modern fotózás máig eleven látásmódjának megteremtéséhez. Sajátos kompozíciós elvei és a modellek műtermen kívüli fotózása miatt a negyvenes években a divatfotó megújítójának tartották. Újszerű látásmód jellemezte, fényképezés közben létrákon egyensúlyozott, falakon mászkált annak érdekében, hogy eredeti látószögeket találjon. Ő volt az, aki kitalálta és megteremtette a modern kor fotóriporterének figuráját.

Hirtelen felívelő karrierjét, és ismertségét egy véletlenül elkészített fotójának köszönhette. 1923-ban egy futballmérkőzésről tért vissza a szerkesztőségbe, amikor a villamoson összeszólalkozó katonatiszt és egy idősebb férfi veszekedését fényképezte le. A felvétel a bíróság elé került, mert az idősebb férfit azzal vádolták, hogy megölte a katonatisztet, de Munkácsi fényképe bebizonyította az önvédelem tényét. A fotó igazi szenzációt keltett, Munkácsi egycsapásra híressé vált, és alig egy évre rá, már keresett fényképész lett.

Munkácsi pályafutása 1914-ben kezdődött, amikor Az Est és a Pesti Napló számára sport tudósításokat kezdett készíteni. A sport, mindenekelőtt a foci volt a szenvedélye, de beszámolt a pesti szegénység mindennapjairól éppúgy, mint  az úri világról.

A kapus egy másodperc töredékével később érkezik, 1928

1928-ban a nyüzsgő Berlinbe ment és német lapoknak kezdett dolgozni. Rendkívül előnyös szerződése révén számos kiadvány címlapfotóját készíti el. Ott volt többek között 1933-ban Potsdamban is, amikor Hindenburg átadta a hatalmat Hitlernek.

Potsdam Nap – A Reichswehr felvonul, 1933

A német fővárosból 1934-ben New Yorkba ment és a divatfotózást örökre megváltoztatja. “Belopta az örömöt, az őszinteséget és a nők szeretetét abba, ami előtte örömtelen, szeretet nélküli és hazug művészet volt.” – mondta Richard Avedon amerikai fotográfus arról, hogy miben változott a divatfotó Munkácsi színre lépésével. Sajátos látószögekkel, a mozgás megragadásával, a műteremből a szabadba kivitt modellekkel, a dinamizmussal tökletesen újat hozott a divatfotó műfajába. Dolgozik a Harper’s Bazaarnak, Ladies Home Journalnak és a LIFE Magazinnak, amelynek elindításában maga is részt vett. Lencsevégre kapott egy sor ismert személyiséget, többek között Fred Astaire-t, Marlene Dietrichet, Frida Kahlót, Louis Armstrongot. Portréfotóin átüt a modellek személyisége. A divatfotói pedig nemcsak a ruhák kezdenek élni, hanem a modellek is.

Lucile Brokaw Long Island Beachen, 1933

Szép ősz – Az utolsó meleg napsugarak, 1929

Munkácsi egy új, önálló, szabad és öntudatos nőképet mutatott. És Amerika legkeresettebb fotográfusává vált. Bejárta a Földet, Törökországtól Egyiptomig utazott, repült a Zeppelinnel Brazília fölött és járt Afrikában is.

Fiúk a Tanganyika-tó partján, 1930 körül

A Cartier-Bressont megihlető híres kép körül van némi bizonytalanság. Keletkezési ideje 1929 vagy 1930, de az is vitatott, hogy valóban Afrika óriás tavának a partján készült-e vagy Libériában.

Amerika legjobban fizetett fotográfusa lett, Hollywood legnagyobb csillagait fotózta, ám élete utolsó évtizedében nevét elfeledték és nagy szegénységben hunyt el, a legenda szerint egy futballmeccsen, kezében a fényképezőgépével.

A kiállítást január 9-ig tudjátok megnézni a Ludwigban.

Forrás: Ludwig Múzem