Author Archive

Családi ház projekt: munkaközi fotók

Posted on: 1 Comment

Régóta hallgatok, tudom. Nem szándékosan, csak valahogy bedarált a sok meló és a család kombó, ráadásul tombol a nyár, szünet van a suliban…, mondjam még? Na, de nem panaszkodom, hanem megmutatom inkább az egyik legnagyobb projektem alakulását. A kezdetekről itt olvashattok.

Ez az építkezés még múlt ősszel kezdődött, először szétverték majdnem teljesen a régi, hetvenes években épült családi házat, aztán indult az építés. Még az év elején készítettem az alábbi fotókat, amikor már álltak a falak, bent voltak a nyílászárók és a gépészeti szerelések folytak. Ebben a szakaszban még kicsit hihetetlen, hogy valaha ebből egy csodaszép otthon lesz, nem?

Egy viharvert sámli újjászületése

Nem igazán jellemző rám, hogy lomtalanításkor lecsapok mások kidobott cuccaira, talán ez volt az első eset életemben. Már a lépcsőházban kiszúrtam a gyalázatos állapotban félretett, lomtalanításra váró két kis széket, sámlit vagy stokit, nem tudom, melyik a legjobb szó rá. Valószínűleg virágállványnak használhatták egy erkélyen, mert a teteje teljesen szét volt rohadva, a fehér festék is teljesen felázva és megkopva, szóval romjaikban hevertek. De nekem ilyen állapotban is nagyon megtetszettek, mert láttam bennük a fantáziát már akkor, úgyhogy szépen megvártam a lomtalanítás napját és akkor lecsaptam rájuk. Akkor még nem tudtam, hová fognak majd kerülni, de aztán persze megtalálták a helyüket az előző bejegyzésben mutatott hálószobában.

Ilyen volt – ilyen lett: egy hálószoba átváltozása

Egy ideje nem hódoltam a blogolás szenvedélyének, de most bepótolom. Annyi dolog van, hogy a munka-család-blog hármasból sajnos az utóbbit voltam kénytelen hanyagolni. De csak átmenetileg! Most ismét itt vagyok és egy ilyen volt – ilyen lett hálószoba projekttel jelentkezem.

Instagram-mese

Ez most végre egy tökéletesen öncélú bejegyzés, egy olyan, amiért általában a bloggerek elkezdenek blogolni… kicsit magamutogató és személyes, kicsit kulissza mögötti, de épp csak annyira, amennyire a személyiségem engedi. Eddig sem osztottam meg a magánéletemet itt a blogon, ezután sem tervezem, de ezek a képek most kikívánkoznak. Óriás léptekben történetet mesélnek el, egy Instagram-mesét. Az Instagram egy applikáció az iPhone-on, amellyel a telefonnal készült fotókat lehet „megbindzsizni”. Az Instagrammal való hülyéskedés bárkit könnyedén megfertőz, velem is ezt tette. A filterek, amelyeket az eredeti fotókra pillanatok alatt rá lehet húzni, különös hatást kölcsönöznek a képeknek, valahogy íze lesz a dolognak. Ebben a bejegyzésben a vállalható instagramos fotóimat gyűjtöttem össze. Lehet, hogy csak én értem a lényeget, ez esetben csak a képeket nézegessétek. A történet tavaly nyáron indul egy olaszországi nyaralással és a márciusi Balaton színével ér véget. Egyelőre…