A barátnőm 4 éves kislányának tervezem épp a szobáját, ehhez keresgettem mindenfélét a neten, amikor rábukkantam ezekre a kavics párnákra. Állati jópofák, szerintem minden gyerek imádna bennük hancúrozni, hiszen tökéletes játszótér a lakásban. Bár igazából kortól függetlenül használhatók, és a legjobb bennük, hogy mobilisak, tehát mindenki a saját elképzelése szerint alakíthat ki belőlük egy relaxációs zónát.
A 100% gyapjúból készülő óriáspárnák és puffok különböző méretekben és formákban, valamint a föld színeiben kaphatók. Mivel ezek elég semleges színek, bármilyen stílusú és színvilágú enteriőrhöz tökéletesen passzolnak. A megfelelő méretű térről azonban ne feledkezzünk meg, mert csak akkor néznek ki jól, ha sok van belőlük, ahhoz pedig kell a hely.
A Stephanie Marin által tervezett Livingstones kollekciót egy francia dizájn cég, a Smarin gyártja. A gyerekszobán kívűl persze számtalan más lakberendezési felhasználása is lehet a kavics puffoknak, erre jó példa az alábbi két fotó. Az egyik kép egy görögországi szállodában készült, a másikról nem derült ki, hol fotózták, de gyanús, hogy egy bemutatóteremben.
Egy nagyon szép házat találtam, egyszerűen muszáj megmutatnom. Ez a belga ház építészeti szempontból sem gyenge, de a belső kialakítása is figyelemreméltó. A belsőépítész a padlóra fehér márványt álmodott, a falakat pedig szintén fehéren hagyta. Egyedül az étkezéshez kapcsolható részek kaptak fekete festéket. Fekete a konyha alsó és felső szekrényei közötti rész, valamint a reggelizőpult és fekete az étkező mindhárom fala és a plafon is. Ez így elsőre elég rémisztően hangzik, de a ha megnézitek a képeket, rájöttök, hogy a hatalmas üvegfelületeken beáradó fény mennyisége és a sok fehér ellenpontozza a feketéket. De hogy az egész mégse legyen ennyire szimplán fekete és fehér, a lakberendező nagyon jó érzékkel helyezte el a fekete felületek elé Eero Aarnio 1967- ben tervezettPastil székét (1967) narancssárga színben. Nagyon kellett ebbe a térbe egy kis szín, ráadásul a forma játékossága nagyszerűen oldja a márvány szigorúságát. Az étkezőszékek is design klasszikusok, hiszen Arne Jacobsen 3107 fedőnevű kultikus darabjai, amelyet 1955-ben tervezett. A narancs szín ezen kívül még a zuhanyzóban is visszajön mozaikcsempe formájában. Valahogy így kell tervezni fekete-fehérben.
Ez a kis ház csupán 2 méter 40 centi széles és 5 és fél méter hosszú. A tulajdonosai, egy építész házaspár saját maguknak tervezték a házat. Minden szintnek saját funkciója van: az utcaszint a munkáé, az első emelet az étkezésé, a második emelet a relaxálásé, a legfelső szint az alvásé, a tetőn pedig a masszázskádból lehet élvezni a kilátást.
A terekre nem mondhatjuk, hogy túlságosan tágasak lennének, a 2 méter 40 centi nem túl ideális például egy nappali szélességének, sem egy hálószobának, de ebben a helyzetben ebből kellett főzni. Nekem a hálószoba egy kicsit kemény az ágy melletti wc-vel és a szoba közepén lévő zuhanyzóval, pláne úgy, hogy az ablakokon nem látok semmiféle sötétítésre alkalmas eszközt, bár ettől még lehet, hogy van egy külső redőny vagy bármi. És akkor még az a kérdés is felmerül bennem, hogy mit szólnak a ruhák a párához? De mindezek ellenére ötletes és különleges ez a ház.
Gent belvárosához közel található ez a kis ház. Eredetileg rossz beosztású és rosszul szellőztethető, agyonszabdalt terekből állt. A felújítás során teljesen szétverték, csak a határoló falak maradtak meg. Az eredmény? Nagy, nyitott nappali a földszinten és hálószoba fürdővel az emeleten.
A nappali falát málna színűre festették, amely elé fehér kanapét állítottak, ezáltal az ülőalkalmatosság formáját hangsúlyosan kiemelték. A padlóra lila szőnyeget került, a szőnyegre egy oversize tálca lerakóasztalként. Láthatjátok, ahogy azt már a Színek a lakberendezésben című cikkemben is említettem, hogy a lila meg a sötétrózsaszín passzol egymáshoz, még akkor is, ha ez egy kicsit meredek így elsőre. Persze ehhez a fehér és az antracitszürke tudatos ellenpontozása is szükséges.
A terasz burkolata megegyezik a nappaliéval, így a kint és a bent határai elmosódnak. A fehér asztal mellett nagyon jól mutatnak a fekete Panton székek.
Az étkező egy légtérben van a nappalival, ez a málna színű falból is kiderül. Dekorációként a tervező az Élitis japán női fejes tapétájából készített egy túlméretezett, bekeretezett képet. A padló antracit színű, a reggelizőpult fehér corian. A tetőablakok zseniálisak szerintem, bár kicsit macerás lehet megpucolni.
A közlekedő falára szintén az Élitis egyik tapétája került antracit színben. Ennek a tapétának a felülete „szőrös”négyzetekből áll, a négyzetek elforgatásával a szőrszálak iránya is megváltozik, így a kockás hatás a fény játékának köszönhetően alakul ki. Ez nagyon jó példa arra, hogy egy sötét színű fal milyen jól kiemeli az előtte álló világosabb tárgyakat.
Ez a kép pedig arra tökéletes példa, hogyan kell a szőnyeghez öltözni a fotózás kedvéért. 🙂 A képet a háttérben csak 18 éven felüliek nézhetik meg!
A hálószoba falát acélkékre festették, amelyet drappokkal és narancsokkal egészítettek ki. És persze itt is visszajön finoman a lila szín, de gyanús, hogy ebben egy stylist keze van…
A hálószoba részlete, lilával, szürkével, barnákkal.
Kék fal elé tegyünk narancssárga párnát (vegyük észre ezt a tudatos komplementer színpár használatot!). A képről egyébként az is kiderül, hogy a szép asztali lámpák fénye általában nem alkalmas az esti olvasáshoz, csupán dekorációnak jók.
A fürdő padlizsánlila és drapp árnyalatokban játszik, megnyugtató és harmonikus. A sötétlilához jól megy a rózsaszín is. Összességében azt mondhatom, hogy aranyos kis házikó ez, amelyben a lakberendező tudatosan használta a színeket.
