Megérintett a kortárs művészet, megérintettem a kortárs művészetet. Azaz segédkeztem Romvári Márton kiállításának installációjánál a Kempinskiben. Fogtam a festményeket, néztem a vízszinteseket, damilokra kampókat szereltem, sőt az egyik festményt tök egyedül raktam fel. Na jó, az egy kissebb méretű volt. Ez az:
Marci festményei a folyadékok belső szerkezetének tulajdonságait és képi asszociációit veszik kölcsön és alakítják át. Ebben az áramló, mozgó, alakuló közegben eltűnnek és előtűnnek a csorgások és a lakkfoltok egymáson. A különböző rétegek egymás mellett felfénylenek és elhalványodnak. Az ismétlődő formák variációi egy szabadon hullámzó együttest alkotnak, ahol a hangsúlyok és a ritmusok váltakoznak. Nekem tetszenek.
Az amorf lakkforma egyszer vízfelületként jelentkezik (fent), máskor fátyolszerű marad (lent), de olyan is van, hogy súlyos, komor felhőként gomolyog (lásd az első képet).
Romvári Marci festményeit a Kempinski első emeletén láthatjátok és meg is vásárolhatjátok:) egészen szeptemberig. Aki a Deák tér környékén jár, és van egy kis szabadideje, ugorjon be és nézze meg. Érdemes. Harminc festmény látható, nagyrészt olaj és vászon, de van pár kartonra készült kép is.
A művész.
És a hely.
