Az összecsukható szék reneszánsza

Author Archive

Az összecsukható szék reneszánsza

Az összecsukható széket a történelem során – az egyiptomiaktól Napóleonig – a státusz és a szépség tárgyának tekintették. Mára hogy’ megváltozott a világ: ha azt mondom, összecsukható szék, rögtön beugrik a minden lakásban megtalálható eldugott kis csúnya darab, amelyet csak akkor kapunk elő, ha több vendégünk van, mint ahány „normális” szék.

Az összecsukható szék nem csupán értékes helyet spórol a térben, de könnyen is mozgatható, ezért nagyon praktikus. Jóformán bárhova magunkkal vihetjük: a strandra, a parkba, a telekre, de még a buszmegállóba is. Valljuk be: az összecsukható szék egy nagyon hasznos darab.

Manapság egyre jobban előtérbe kerülnek a praktikus bútorok. Az összecsukható, hajtogatható tárgyakban rejlő lehetőségek pedig korlátlanok. Érthető tehát, hogy a modern világban miért kaphatnak újra jelenős szerepet az összehajtható bútorok. Pontosan ezeket az előnyöket tartotta szem előtt Douwe Jacobs és formatervező barátja, Tom Schouten, akik 2009 elején megalapították cégüket, a FLUX-ot, amely a flexibilitás és a luxus szavak kombinációjából kapta a nevét. A hajtogatott papírszobrokból inspirációt merítve Douwe Jacobs meghajtogatta egy kicsi, elegáns papír szék modelljét. Annak ellenére, hogy ez egy egyszerű, egyetlen papírlapból kivágott és meghajtott modell volt, meglepően erősnek bizonyult. Szerencsére nem hasonlított egyetlen korábban látott székhez sem. Innentől minden energiájukat annak szentelték, hogy megalkossák első összehajtható tárgyukat a FLUX széket. Jelentem, sikerült.

Különös Otthonok VI. rész: Laknál-e ipari épületben?

Különös Otthonok sorozatom következő epizódjában inkább csak kialakításában különleges lakásokat szeretnék mutatni, ugyanis nem másról van itt most szó, mint két ipari jellegű épület lakássá alakításáról. Az egyik egy tipikus loft, amely ma már nem is számít különlegesnek, a másik pedig egy laboratóriumból átalakított lakás. Mostanában itthon is egyre népszerűbbek a régi gyárépületekből és csarnokokból kialakított otthonok, igaz, hogy nálunk nehéz ezeket megfizetni. Pedig az ilyen típusú lakások eredetileg épp nem a luxusról szóltak.

Nézzük az elsőt. A valahavolt utrechti gyárépületet egy loft iroda-lakássá alakította át a Zecc Architecten csapata. Az első lépés az volt, hogy a hatalmas, műemlék fa szerkezetet helyre kellett állítani. Az ipari épület eredeti homlokzata mögött az új funkciója gondosan rejtve maradt. Azért, hogy az indusztriális jelleget megőrizzék, a tetőszerkezetet szabadon hagyták a nyitott élettérben. A lakás különböző funkcióit a más-más színű padlóburkolat jelzi (amely a képeken sajnos nem látszik).

Könyvek, könyvek, könyvek és megint csak könyvek

Nemrég készítettem egy összeállítást különböző izgalmas polcokról, ha még nem olvastátok, itt megtehetitek. Abban a bejegyzésben csak a polcok, maguk érdekeltek, most viszont tettem rá könyveket is, azaz olyan enteriőröket gyűjtöttem, amelyek a könyvek lehetséges tárolását mutatják be.

Sokat gondolkodtam ám ezen, és arra jutottam, hogy nagyon praktikus, ha a könyveket egy zárt, üvegajtós szekrénybe tesszük, mert így megspórolhatjuk az állandó portörlést és még mutatós könyvszekrényhez is jutunk. De ettől függetlenül is létezik sokféle megoldás, különleges és extrém helyek, mint például egy működésképtelen kandallóban kialakított könyvespolc vagy a praktikus, helytakarékos ötlet, a lépcsőfokok közé helyezett polcok. De az is izgi, ha nem a hagyományos vízszintes és függőleges osztást választjátok. És nem utolsósorban attól szép egy könyvespolc, ha jó sok könyv van rajta, nemde?

A saját lakberendező irodám

Épp itt az ideje, hogy elmeséljem, min dolgozom annyit az utóbbi időben. Képzeljétek, önmagam megrendelője lettem, ennek minden előnyével és hátrányával, de most nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy saját lakberendező irodaprojekt van, bizony! Ez nagyon lelkesít, tele vagyok ötletekkel és energiával, borzasztó nagy kihívás, hiszen az anyagi kereteim sajnos nem korlátlanok.

Gyakorlatilag folyamatosan az irodámon pörög az agyam (amikor nem a kedves megrendelők lakásán:), még a DIY óraasztalka is ennek keretében jött létre. Szóval a Dizain iroda a XIII. kerületben nyitja majd meg a kapuit, előreláthatólag szeptember közepén. A helyszín egy polgári lakás, amely azért is érdekes számomra, mert soha életemben nem laktam ilyenben, nem volt még részem 370 cm belmagasságban, úgyhogy egyenlőre még a hatása alatt állok. Különös, hogy egy ilyen környezet mennyire megváltoztatja az ember elképzeléseit, nap-mint-nap szembesülök azzal, hogyan változik az ízlésem, és ami eddig szóba sem jöhetett, az most bőven belefér. Igazából persze csak arról van szó, hogy minden környezet, tehát a négy fal, amelyet meg kell tölteni tartalommal, előbb-utóbb megköveteli a hozzá illőt, és ekkor kell ezeket a jelzéseket finoman összehangolni. Mást kíván egy minimalista ház és mást egy polgári enteriőr, no és megint mást egy panellakás.

A mai posztban szeretnék pár fotót mutatni kedvcsináló gyanánt, ezek mind az irodában készültek. Először is jöjjön egy felújítós dolog. A lakással együtt kaptunk pár régi lepukkant fa polcot, amelyeket nem akartunk kidobni, ezért úgy döntöttünk megmentjük az utókornak és a megfelelő felület előkészítés után lefestettünk a következő színekre: fehér, szürke, világoskék és fekete. Nagyjából ezek a színek fogják meghatározni az irodát. A polcokat száradás után tetrisz-szerűen illesztettük egymáshoz és már jöhettek is rá az újságok, kiegészítők, csecse-becsék. A folyamat és az eredmény képekben: