Egy ideje hallgatok, biztosan csalódottak voltatok (legalábbis, remélem). Ennek csak az volt az oka, hogy nyaralni voltunk. Ugyan vittem a laptopot, de egyszer sem kapcsoltam be, inkább magamat próbáltam kikapcsolni. Ez a bejegyzés most az úti élményeim beszámolója lesz. Ugye, nem baj, hogy ez most nem a szokásos dizain poszt?
Mindig mindennek oka van, nyilván annak is, hogy írtam egy tök jó szöveget az előbb, de mentés közben elszállt, megsemmisült, nyoma veszett, szőrén-szálán eltűnt, vége. Most idegesnek kéne lennem és bosszankodnom kellene, de nem megy. Rezignáltan tudomásul vettem, hogy így jártam, és azon gondolkodom, vajon miért történt ez? Miért van az, hogy dolgoztam vele, megírtam, megszerkesztettem és amikor ki akartam lőni a világhálóra, nyoma veszett…? Biztos nem volt elég jó a szöveg… haha, na ez nem lehet. Persze újra tudnám írni, többé-kevésbé ugyanolyanra, de semmi kedvem hozzá. Soha nem fogjátok megtudni, milyen eszmefuttatást kanyarítottam a fotók mellé, amelyek ehhez a bejegyzéshez készültek! 🙂
Ez most végre egy tökéletesen öncélú bejegyzés, egy olyan, amiért általában a bloggerek elkezdenek blogolni… kicsit magamutogató és személyes, kicsit kulissza mögötti, de épp csak annyira, amennyire a személyiségem engedi. Eddig sem osztottam meg a magánéletemet itt a blogon, ezután sem tervezem, de ezek a képek most kikívánkoznak. Óriás léptekben történetet mesélnek el, egy Instagram-mesét. Az Instagram egy applikáció az iPhone-on, amellyel a telefonnal készült fotókat lehet „megbindzsizni”. Az Instagrammal való hülyéskedés bárkit könnyedén megfertőz, velem is ezt tette. A filterek, amelyeket az eredeti fotókra pillanatok alatt rá lehet húzni, különös hatást kölcsönöznek a képeknek, valahogy íze lesz a dolognak. Ebben a bejegyzésben a vállalható instagramos fotóimat gyűjtöttem össze. Lehet, hogy csak én értem a lényeget, ez esetben csak a képeket nézegessétek. A történet tavaly nyáron indul egy olaszországi nyaralással és a márciusi Balaton színével ér véget. Egyelőre…
Elindult az idei Design Hét, amelyen a Stúdió Dizannal mi is részt veszünk egy újrahasznosítós workshoppal. A háztartásban fellelhető átlagos „szemét”-ből fogunk asztali dekorációkat készíteni. Hogy melyek ezek? Kiolvasott és kidobásra szánt magazinok, használt dossziék, söröskupakok, boros dugók, gombok, sörös-, boros- és egyéb üvegek stb.
