Új sorozatot indítok most a blogon, remélem, hasznosnak fogjátok találni és szeretitek majd. Ebben a sorozatban megosztom Veletek a tapasztalataimat és a tanácsaimat a lakberendezésről, méghozzá úgy, hogy végigmegyek egy képzeletbeli lakás összes helyiségén, és elmesélem mire kell odafigyelni az adott helyiség kialakítása során. Az eddigi csaknem tíz éves pályafutásom alatt rengeteg helyzettel és igénnyel találkoztam, ezekre támaszkodva gyúrom most össze a sorozat különböző részeit és próbállak inspirálni és segíteni Titeket a saját lakásotok kialakításában. Kezdjük az előszobával!
Elég közel lakunk a Dunához. Sokszor sétálunk a parton, hol kutyával, hol nélküle, de mindig gyerekkel. És a gyerekek milyenek? Fára másznak, botokat, kavicsokat és kagylóhéjat gyűjtenek. Bevallom, ezek közül a botok gyűjtése lázba hozott engem is, ezért elkezdtem szisztematikusan gyűjteni a Duna parton heverő botokat. Mivel a tegnapi augusztus 20-án nem volt kedvünk sehová sem menni, nekiálltunk a botokat kidekorálni.
Két darab teljesen hétköznapi Eglo falikar hányódott a pincében, és nekem épp két falikarra volt szükségem a lányom szobájába. Egy kis maradék tapéta, némi ragasztó és pár papír szalvétagyűrű segítségével új életet leheltünk bele. Nézzétek, hogyan!
Sorrendben a harmadik lakás, amit a Falforgatókban terveztem egy igazi örömjáték volt számomra. Az első két lakás után ez végre olyan méretekkel rendelkezett, ahol nem kellett a kislakások problémájával megküzdenem, azaz nem kellett többfunkciós terekben gondolkodnom, mert minden kényelmesen elfért. Ne gondoljatok ám óriási lakásra, csupán 55 négyzetméterről beszélek. De ezen az 55 négyzetméteren mindennek találtam helyet: nappalinak, hálószobának gardróbbal, étkezős konyhának, egy kényelmes fürdőszobának és egy ici-pici kazánhelyiségnek, ahová a mosógép is befér. Ráadásul a konyhának és a fürdőnek is van ablaka, szóval szép világos az összes helyiség.
