A válságnak köszönhetően egyre jobban eluralkodott a lakberendezésben a régi tárgyak értékmentése és felújítása, valamint a csináld magad lakásdekorációk készítése. Teljesen érthető a folyamat, a mögötte lévő filozófiát szerintem mindenki el tudja fogadni. A fogyasztói társadalom “Dobd ki a régit és vegyél helyette újat!” jelmondatát lassan felcseréli a “Mentsd meg a régit és varázsold újjá!” szlogen. Talán már Titeket is megfertőzött ez az új szemlélet, ezért most szeretnék pár példát mutatni arról, hogyan lehet egy régi létrát felhasználni lakásdekorációként, és felruházni új funkcióval.
Mostanában valahogy lett ez a mániám, hogy kedvelem a neonsárgát. Nem tudom, hogyan sikerült belém férkőznie, de egyszer csak azt vettem észre, hogy tetszik. Először kérettem magam, de egyre csak győzködött, egyre többször mutatta magát, éreztette, hogy dolgom van vele. Felbukkant egy üzlet kirakatában táska formájában, megjelent egy festményen, ceruzaként akadt a kezembe, vagy egyszerűen ott állt az út szélén láthatósági mellényként. Most meg azt érzem, hogy megadtam magam, vágyom rá, sőt, egyenesen akarom. Kérem a táskát, persze a festményt is, és kérek sok festéket, mert valamit muszáj nekem is lefestenem. Persze már megvannak az ötleteim, de amíg nem jövök elő velük, tessék barátkozni a színemmel kicsit. Védőszemüveget fel!
Be kell vallanom, irtó nehezen viselem most ezt a telet, nem akarok több havat látni, esőt meg főleg nem. Süssön újra a nap, tavasz illat lengedezzen és kezdjen el zöldülni végre a természet. Annak érdekében, hogy ezt előidézzem, és főleg, hogy jobb hangulatom legyen ebben a nedves szürkeségben, becsempésztem egy csepp tavaszt a lakásba. De nem csak szimplán vettem egy virágot, „nesztek, itt a tavasz”, nem ám. Az alapoknál kezdtem a dolgot, avagy mibe tegyem a virágot, ha már unom a vázáimat?
Egyik délután hirtelen felindulásból készítettem egy lámpabúrát, mert már nagyon untam a hálóban lógó semmilyen lámpát. Fogtam két A3-as kartont (egyik világosszürke, másik sötétszürke), egy sniccert és egy fémvonalzót, majd a kartonból össze-vissza kivágtam háromszögeket úgy, hogy nagyjából egyforma vastag közök maradjanak. Amikor megvoltam mind a két színnel, egy porcelánfoglalatos tilka kábel köré csavartam először az egyik színt, majd a másikat és ragasztóval összeragasztottam két ponton a papírok két szélét. És voilá! Ez lett belőle: