Egy új rovatot szeretnék ma útjára bocsátani, amelynek a Különös Otthonok címet adtam. Tulajdonképpen ide sorolhatnám a múltkori bejegyzésemben bemutatott temetőkertbe épített dácsát is (meg is teszem), de ez a mostani sem mindennapi látvány. Viccesen mondhatnám úgy is, hogy egy lépéssel ugorjunk vissza a temetőből.
Ezt az utrechti villát egy 1870-ben épült gótikus templomból alakította át a holland Zecc Architecten. Nem tudom, hogy a megrendelő, miért vágyott egy tempom falai közé, de mindenesetre megunhatta, mert az objektum most épp eladó (az árát sajnos nem tudom). Nekem egyszerre taszító és megkapó is ez a ház, de nem tudom eldönteni, hogy inkább melyik. A belső terek, a sok fehér, a Bulthaup konyha, a bútorok és a festmények(!) nagyon rendben vannak, de az atmoszféra mégis helyenként nyomasztó. A terek lenyűgöző méretűek (fűtésszámla!), ugyanakkor egy percig sem lehet elfelejteni, hogy épp hol vagyunk. Lehet-e csúnyán beszélni, kiabálni, alkoholt inni, szeretkezni, egyszóval földi életet élni lelkiismeret-furdalás nélkül egy ilyen helyen? 🙂 Szerintetek?
A lányommal idén is elkészítettük a saját húsvéti dekorációnkat. Remélem, tudtok belőle ötleteket meríteni. Először is megegyeztünk a színekben, érdekes módon rózsaszín, fehér és szürke lett. Aztán elindultunk beszerezni a hozzávalókat. Vettük hungarocell tojásokat, csillámos dekupázs ragasztót, szalvétákat, fehér akril festéket, szétszedhető műanyag tojásokat, rózsaszín hungarocell golyókat, rózsaszínű selyem szalagot, pink tojásgyertyákat. Az összes többi kelléket itthon és a kertben találtuk.
Milánó a divat, a design és a trendek fővárosa. Minden év áprilisában itt rendezik meg az iSaloni-t, a nemzetközi bútorkiállítást, ahol minden magára valamit is adó cég kiállít. Idén megint ott jártam és feltérképeztem, merre halad a design és a lakberendezés. A tapasztalataimat megírtam a dekooderen, sok fényképpel illusztrálva. Az első részért katt ide, a másodikért pedig ide. Jó nézelődést!
Fogadjátok szeretettel a dizain első vendégbloggerének, Vigh Alexának, az axi’s kitchen gasztroblog írójának posztját, amellyel a húsvéti menü kiválasztásának nehéz döntésében szeretne Nektek segíteni, ezúttal a sonka-torma vonaltól elvonatkoztatva. Én már fel is írtam a bevásárlólistára a hozzávalókat!
Vendégposzt húsvéti recepttel egy lakberendező blogjára. Az első „Hűha…” után rögtön tudtam, hogy a kapcsolódási pont nem lehet más, mint Olaszország, melyért mindketten rajongunk. A véletlen úgy hozta, hogy tavaly még az itáliai úticéljaink is közösek voltak, Puglia, az olasz csizma sarka és Ligúria. Két csodás és teljesen ellentétes hangulatú és karakterű tartomány, melyek méltatlanul nem a legismertebbek a magyar turisták körében.
Ligúriában fekszik Cinque Terre, az Ötföld, mely öt pici kis falut jelent. A szinte függőleges sziklafalakra épült régi kis halászfalvak a színes, kopott házaikkal és véget nem érő szűk és egyenetlen lépcsősoraikkal ma az UNESCO Világörökség részét képezik. Egyszer mindenkinek kötelező!
