Magyarok a Bauhausban kiállítás

2010. 10. 18. | | életmód

Hétvégén megnéztük a Magyarok a Bauhausban című kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A tárlat a Bauhaus és a magyarok kapcsolatáról szól, de már csak október 24-ig látogatható. Az izgalmas és meglepően bőséges anyagból kiderül, hogy több magyar alkotó is részt vett a weimari intézmény munkájában, közülük pedig heten Pécsről vagy annak környékéről származtak.

A Janus Pannonius múzeum felé menet ezt a tűzcsapot találtam a Káptalan utcában.

A Múzeum kertjének bejárata. Tetszik a tipo.

Kő a kertben.

A két külön épületben megrendezett kiállításon megismerhettük a Bauhaus egész történetét, működését és eredményeit is. Kiderült, hogy a Bauhausnak nemcsak a modern építészet köszönhet sokat, hanem az alkalmazott művészetek is. Egyaránt láthatók képzőművészeti alkotások, bútorok, korabeli fotók és textiltervek is, többek között Berger Ottitól. Érdekes volt Weininger Andor gömbszínház elképzelése is, amelynek makettjét Pelényi Margit építész rekonstruálta. Bepillantást nyerhettünk Kárász Judit fotós tevékenységébe, Blüh Irén szociófotóit csodálhattuk, és Sebők István színháztervét. Nagyon izgalmasak voltak Molnár Farkas, Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor korai grafikái, és azok a vásznak is, amelyek Johan Hugó, Stefán Henrik és Molnár Farkas közös itáliai útjának képeit tartalmazza. Ezek a rajzok azon az 1921-es úton készültek, amelyen hírt kaptak a weimari iskola létéről és amely elindította őket a Bauhaus irányába. Mintegy mellékesként láttunk műveket Paul Klee-től, Walter Gropiustól, Kandinszkijtől, Oskar Schlemmertől is, de itt és most nem ők voltak a fontosak.

Az alábbi két szuper makett lett a kedvencem, az egyik Molnár Farkas vörös kockaházának rekonstruált makettje, a másik Breuer Marcel házmodellje. Ezeket a tavalyi berlini tárlatra készítettek el, a Bauhaus megalakulásának 90. évfodulójára. Nagyon rendben vannak, csípőből le is fotóztam őket, pedig nem lehetett fotózni, de hát muszáj volt, mit tegyek…

Molnár Farkas vörös kockaháza.

Brauer Marcel házterve.

Nagyon érdekesek voltak a Bauhaus hétköznapjairól és ünnepnapjairól szóló fotók is. Ezeken láttam például Ricarda Schwerin (ő nem magyar:) rövidre vágott haját, amely teljesen aszimmetrikusra volt nyírva, percekig bámultam és nem hittem el, még ma is extravagánsnak számítana egy ilyen frizura.
Brauer Marcel híres csővázas széke eredetiben, a háttérben egy toalettasztal 1923-ból.
A tárlat összekapcsolja a magyar konstruktivizmust és annak pécsi gyökereit a Bauhaussal és az egész Bauhaus jelenséget sokoldalúan mutatja be. Magyarországon ilyen átfogó és hiánypotló kiállítást ritkán lehet látni. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Siessetek, mert már csak egy hétig látható.

Betontapéta

2010. 10. 05. | | lakberendezés

Aki szereti a nyers, ipari beton hangulatát a lakásban, pár óra alatt becsempészheti az indusztriális feelinget a négy fal közé. A betontapéta teljesen élethű, többféle mintával létezik és persze nem betonból van, hanem hagyományos „tapétából”. Ugyanúgy kell felragasztani, mint bármely más papír alapú tapétát. A különböző mintázatok között van teljesen ipari, szépen zsaluzott változat, sőt még graffitival összefirkált is. Az egyedi betontapéták a ConcreteWall honlapján vásárolhatók meg.

Forrás: Trendland

Trullókból szálloda

2010. 09. 21. | | lakberendezés

Az olasz csizma sarkának felfedezésekor egy olyan szállodában laktunk Pugliában, amelyet régi trullókból alakítottak ki. A Villa Cencinek Cisterninóban 30 szobája van és ehhez 13 hektár parkosított kert tartozik úszómedencével. Ez a négycsillagos hotel igazán különleges. Elég messze van a mindennapok zajától, ugyanakkor ideális helyen található a környék felfedezéséhez. A közelben sok a bájos városka, és az Adriai-tenger is csak 10 kilométer.

Különös építmények Pugliában

2010. 09. 14. | | életmód

Olaszországban, a Murge dei Trulli néven ismert naptól perzselt vidéken végeláthatatlan olajfaligetek, gyümölcsösök, szőlők és trullók sokasága színesíti a tájat. A trullo egy tradicionális kőből készült épület kúpos tetővel. Ezek a különleges építmények az Itria völgy Murge területének sajátjai, amely terület Puglia tartománynak egy része, egészen pontosan az olasz csizma sarkában. A trullók legfőképp Alberobellóban, Locorotondóban, Fasanóban, Martina Francán, Cisterninóban és Ceglie Messapicában találhatók meg, illetve ezen települések környékén. Az eredetük nem tisztázott, egyes vélekedések szerint lakásnak és raktárnak építették, de olyat is olvastam, hogy a római kor vidéki kerek sírkamráival hozták összefüggésbe. Hagyományosan a trullók cement és habarcs nélkül épültek, állítólag elkerülve így az adózást. Az egyik elmélet szerint olyan magas volt az ingatlanadó Pugliában, hogy az emberek kitaláltak egy olyan szárazon rakott építkezési technikát, amelyet könnyedén szét lehetett rombolni, amikor az ellenőrök a környéken jártak. Hihető vagy sem, mindenesetre ez az építkezési stílus volt az uralkodó a környező vidékeken, ahol a legtöbb telket, illetve területet még ma is szárazon rakott alacsony kőkerítés választ el egymástól.