Ezt a lakást a Studio Ilse honlapján találtam és annyira megtetszett, hogy meg akarom mutatni. Alapjaiban ez is a most divatos fekete-fehér színre épülő koncepció, de mégis van benne valami bájos. Egyáltalán nem szigorú, mint ahogy ettől a színkombinációtól elvárható lenne, inkább játékosnak gondolom. A nappaliban megjelenik a fa a padlón és a bútorokon is, ez tompítja kicsit a ridegséget. És persze segítenek a kellő helyen elhelyezett szokatlan és fura tárgyak is. Mit gondoltok?
Ha szokásom szerint repülővel mentem volna Milánóba, valószínűleg még mindig ott lennék. És Ti sem olvashatnátok még a milánói bútorkiállításról szóló beszámolómat. Mivel azonban múlt héten két nemzetközi lakberendezési kiállítást is meglátogattam, egyszerűbb volt kocsival nekiindulni. És bár fárasztó volt, végül megérte – minden szempontból.
Az iSaloni méreteit nem tudjátok elképzelni. Annyit kell gyalogolni, hogy az a nap végére már szabályosan fáj. Ez az a hely, ahol a nők csinosan felöltöznek, de a lábukra tornacipőt húznak, mert másképp nem lehet kibírni. Olyan méretek és annyi kiállító van jelen, hogy napok alatt sem lehet az egész területet bejárni. Nekem idén három napom volt, hogy feltérképezzem az új trendeket és testközelből érezzem, mi is az a nagybetűs DESIGN. Ezen a kiállításon mindenki jelen van, aki valamit is számít, számítani akar vagy arra vár, hogy számítson. Egyébként egy ilyen kiállítás meglátogatása egy lakberendezőnek nem elsősorban arra jó, hogy csodaszép bútorokban és enteriőrökben gyönyörködhessen, hanem arra, hogy inspirálódjon és feltöltődjön. Na és persze úgy tér haza, hogy ismeri a nemzetközi trendeket és tudja, merre van az irány. Még akkor is, ha itthon ez az irány nem mindig ugyanaz…
…folyt. köv.
Addig is itt az első adag kép. Jó nézelődést!
[nggallery id=6]
Egy újabb sorozatra vállalkozom, amelyben a lakberendezési stílusirányzatokat szeretném bemutatni, természetesen képekkel illusztrálva. Elsőként jöjjön a minimalizmus, amely hozzám elég közel áll, bár azért nem vagyok fanatikus hívő. A lakberendezésben szerintem az az izgalmas, ha az ember finoman keveri a stílusokat, mondjuk a minimál térben elhelyezünk egy más stílusú tárgyat is. Nézzük hát, mit jelent a minimalizmus a lakberendezésben.
A kezdetek
A minimalizmus születésének hivatalos dátumát 1991-re teszik a szakemberek, amikor Jasper Morrison megalkotta a Ply Chair-t a Vitra számára. Ez a szék teljesen más volt, mint a nyolcvanas évek többi bútora: nem volt túlzsúfolva utalásokkal, színekkel és díszítésekkel, nem volt bonyolult és hivalkodó. Egy egyszerű vonalvezetésű, vékony, könnyed és légies darab volt, amely bármilyen enteriőrhöz jól illeszkedett. Íme:
Jellegzetességek
A Ply Chair a minimalizmus összes alapvető jellegzetességét magán viselte, amelyek csak tovább finomodtak és egyszerűsödtek a kilencvenes években. A stílus legfontosabb jellemzője ugyanis a puritanizmus, semlegesség és az egyszerűség. Bútorai szögletesek, geometrikus formákra épülnek, éles sarkaik és éleik vannak, valamint semmilyen díszítés nem található rajtuk. Meghatározó a horizontális jelleg is, azaz minden vízszintesen terjeszkedik: a kanapék hosszúak, háttámlájuk alacsony, a dohányzóasztalok lábait pedig úgy elrejtik a tervezők, hogy azok lebegni tűnnek a térben. A minimalizmus két uralkodó színe a fehér és a szürke, illetve az egzotikus fafajták árnyalatai (mindenekelőtt a sötétbarna wengé-é), gyakori az üveg, az alumínium és a rozsdamentes acél használata.
Piero Lissoni Garden Bed-je
Előzmények
A minimalizmus történeti előzményei között egyértelműen a Bauhaus illetve a húszas-harmincas évek nemzetközi modernizmusának hatása a legmeghatározóbb, de hatott rá a hatvanas évek néhány képzőművészeti irányzata is: mindenekelőtt a Minimal Art (amelytől a nevét is kölcsönvette) illetve a Concept Art. A két irányzat művészei törekedtek először teljes formai redukcióra, az idea, az alapötlet és a művészet felesleges sallangoktól való megtisztítására.
Szellemi háttér
A minimalizmus ellenségei szerint a stílus sivár, személytelen és fantáziátlan, támogatói szerint viszont éppen ez a fő erénye: semlegessége révén a háttérben marad, és így nagyobb teret hagy az egyéniség kibontakozásának. Mondjuk így:
A kilencvenes években szinte egyeduralkodó stílussá vált a minimalizmus, amely – mint minden divatirányzat – hamarosan egy szűk és vagyonos réteg jelképévé vált. És mivel a minimalizmus egyik legfontosabb képviselője, Antonio Citterio szerint „ma már a tér az igazi luxus”, hamarosan státusszimbólummá vált óriási házakat és lakásokat vásárolni, amelyekben csak egy-egy méregdrága kanapé jelezte, hogy élettérben és nem például egy műteremben vagyunk. De az évtized végére elfáradtak a minimalisták: egyrészt végképp kimerült a (geometrikus) formakészlet, másrészt unalmassá vált a sok szürke és fehér árnyalat, kocka és hasáb. Előtérbe kerültek a technológiai megoldások és az emberekben újra felébredt a vágy a színek és a lágy formák iránt. A 2000 utáni bútorok már csak nyomokban őrzik a minimalizmust: színesek, bohókásak, multifunkcionálisak, mozgathatók és átalakíthatók. (Modularitásra jó példa a belga Indera kollekciója.)
Legfontosabb képviselői: Antonio Citterio, Piero Lissoni, Claudio Silvestrin, Hannes Wettstein és Jasper Morrison.
És végül kerestem pár minimalista enteriőrt a fent említett tervezőktől:
Hannes Wettstein által tervezett minimál nappali a Molteninek
Hannes Wettstein által tervezett minimál konyha a Dada-nak
Antonio Citterio által tervezett fürdőszoba a Hansgrohe-nak
Antonio Citterio által tervezett “szigorú” minimál nappali bútor
Végre itt van egy mobilház, amely nem csak praktikus, de szép is. Sőt, még a manapság divatos fenntartható építkezés elveinek is megfelel. Zöldtetős, alternatív energiákat használ, és az építésekor felhasznált alapanyagok egy része újrahasznosítható. Ez a Domino Mobilház. Kinézetre nagyon vagány, igazi huszonegyedik századi minimalista épület. Egészséges, funkcionális terekkel rendelkezik, így képes biztosítani azt az életminőséget, amelyet egy tradicionális kőház. Szerkezeti megoldásainak köszönhetően akár egy hónap alatt is elkészülhet otthonunk, a saját igényeink szerinti kialakítással. Feltételezve persze, hogy van hová tennünk.
Egy rétre…
…vagy egy dombra.
Ez a nappali.
Ez a konyha.
Ez pedig a hálószoba.
A Domino Mobilházat élőben a MAXCity Lakberendezési Bevásárlóközpont udvarán lehet megnézni.
Forrás: arthitector