Az összecsukható széket a történelem során – az egyiptomiaktól Napóleonig – a státusz és a szépség tárgyának tekintették. Mára hogy’ megváltozott a világ: ha azt mondom, összecsukható szék, rögtön beugrik a minden lakásban megtalálható eldugott kis csúnya darab, amelyet csak akkor kapunk elő, ha több vendégünk van, mint ahány “normális” szék.
Az összecsukható szék nem csupán értékes helyet spórol a térben, de könnyen is mozgatható, ezért nagyon praktikus. Jóformán bárhova magunkkal vihetjük: a strandra, a parkba, a telekre, de még a buszmegállóba is. Valljuk be: az összecsukható szék egy nagyon hasznos darab.
Manapság egyre jobban előtérbe kerülnek a praktikus bútorok. Az összecsukható, hajtogatható tárgyakban rejlő lehetőségek pedig korlátlanok. Érthető tehát, hogy a modern világban miért kaphatnak újra jelenős szerepet az összehajtható bútorok. Pontosan ezeket az előnyöket tartotta szem előtt Douwe Jacobs és formatervező barátja, Tom Schouten, akik 2009 elején megalapították cégüket, a FLUX-ot, amely a flexibilitás és a luxus szavak kombinációjából kapta a nevét. A hajtogatott papírszobrokból inspirációt merítve Douwe Jacobs meghajtogatta egy kicsi, elegáns papír szék modelljét. Annak ellenére, hogy ez egy egyszerű, egyetlen papírlapból kivágott és meghajtott modell volt, meglepően erősnek bizonyult. Szerencsére nem hasonlított egyetlen korábban látott székhez sem. Innentől minden energiájukat annak szentelték, hogy megalkossák első összehajtható tárgyukat a FLUX széket. Jelentem, sikerült.
Nem azért szeretném ezeket a képeket megmutatni Nektek, mert én nagyon bírom a fekete-fehér tereket, hanem azért, hogy Ti is szeressétek. A téma nem más, mint egy szingapúri butik hotel, a The Club, amelynek tervezője a Ministry of Design volt.
Minden vendégszoba a hagyományos és a modern gyarmati stílus keveréke. A tervezők gondosan ügyeltek arra, hogy a két szín aránya és a részletek harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. Az összesen 22 szobával rendelkező hotel minden szobája különböző, ahogy ez mostanában lenni szokott. Az enteriőröket egy helyi művész, Wynlyn Tan munkái tesznek teljessé. Ugye, milyen gyönyörűen szépek a terek még így is, hogy minden fekete-fehér? Nekem a fürdőszoba a kedvencem, teljesen odavagyok érte!
És végül az üzenet: mondjatok végre nemet az uncsi bézs-barnára és igent az örök fekete-fehérre!
Biztos Veletek is előfordult már, hogy egyszer csak a környezetetekben eluralkodott a káosz és a tárgyak kezdték átvenni a hatalmat. Mert a tárgyak képesek ám erre bármikor, ha nem tartjuk őket (legalább nagyjából) kordában. Nálam most a szakmai újságok kezdenek egy kicsit túlzásba esni, valahogy nem találják a helyüket, én meg szeretem, ha mindig karnyújtásnyira vannak, amikor szükségem van rájuk. De, amikor nincs, akkor jó lenne egy csinos kis polc, ezért gondoltam, utánanézek, mivel színesíthetném a szobát. Összegyűjtöttem az általam érdekesnek talált polcokat és nyitott szekrénykéket, kíváncsi vagyok, nektek melyik a favorit?
A kortárs top designerek egyik legismertebb fenegyereke, Karim Rashid által megálmodott moduláris elemekből összeállított organikus otthon bemutatására vállalkozom most. Noha az ő stílusa egyáltalán nem az én világom, sőt, el sem tudom képzelni, hogy ki tudja jól érezni magát egy ilyen térben, mégis úgy gondolom, hogy ő megkerülhetetlen, ha dizájnról beszélünk. Valamit tudhat a srác, mert iszonyú nagy sztár.
A Smart-ologic Corian® Living elnevezésű kiállítás adta a lehetőséget Karim számára egy olyan átfogó moduláris ház tervezésére, amely minimális homorú és domború elemek, valamint egyszerű szerszámok felhasználásával megépíthető. Rashidot mindig érdekelte a moduláris ház fogalma, azaz hogyan lehet egyszerűen és gyorsan olcsó, de személyre szabható és hatékony életteret létrehozni.
Hisz abban, hogy az építészet segítségével megalkothat egy olyan komponensekből álló rendszert, amely megengedi a formák nagyobb szabadságát, s azok rugalmas konfigurációit. Számára a másik fő szempont a panelok előállításánál a lehető legkevesebb hulladék, és annak újrahasznosíthatósága. Úgy gondolja, hogy az általa kitalált koncepció egy metafora arra, hogyan tud a ház és annak belső tere a technológiával együttesen működni, hatni a gondolkodásunkra, jobb életet biztosítani, és a mindennapi döntéseink által csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Divatos és jól hangzó szavak, nem?
A puha organikus formák mintegy méhet alkotva segítik az energia hatékony felhasználását, nincsenek például sarkok, ahová a hideg vagy a meleg beszorulhatna. A ház az energiafelhasználás szempontjából egy fenntartható és okos rendszerre támaszkodik, de ez ma már úgyis alapkövetlemény. Mindenhol LED világítás van, a padlófűtést a napenergiából nyert hő szolgáltatja. Karim Rashid szerint ez a techno-organikus házkoncepció a kiinduló pont a különböző anyagok és technológiák felhasználásával készült intelligens otthonok létrehozásának. Nézzétek meg, hogy miről beszéltem eddig:
